Kiss Csaba: Kaktuszrigmusok 11.

1301-1437

Turbánszerűen pödri piros lepleit csüngő virágon a Schlumbergera russelliana
Hozzá sietve egy sziklatövéből szól fel barátnőjének társa: most húzz fel Liána!

Szent karácsony táján vörösen virít a fürtökben csüngő Schlumbergera truncata
Tévedésből egy csöppség az ajándékot a karácsonyikaktusz virágai közt turkálta

Türelemmel tűrni a szárazságot a rövid horgas tövisű Sclerocactus brevihamatus
Ha mégis esne az itt oly ritka eső, bármelyik békának mondaná, breki hamar ússz

Mereven mereszti előre minden középtövisét a csínos Sclerocactus erectocentrus
Persze senkit sem akar bántani, s ha rátalálsz, legyen az első kedves szó: szervusz

Nem szürke hétköznapi kaktusz, ám pici a csupa szemölcs Sclerocactus glaucus
Ha ismerte volna, a fejedelmi lakomáján az asztalát díszítette volna vele Lucullus

Tövisekkel mesterien átszőtt szárát virággal koronázza a Sclerocactus intertextus
Ha szép rózsacsíkos virággal köszönt, ez az ápolási hála, úgymond: ingergesztus

Sárgásvörös töviserdővel lepi be csöppnyi gömbszárát a Sclerocactus johnsonii
Sok mindenre jó ez a tűpárna, például óvni, napozni, harcolni, horzsolni, borzolni

Tupírozott hajnak tűnik a tövise, amit büszkén visel a Sclerocactus mariposensis
Az, aki az erős és fájdalmas tövisszúrására immunis, lehet, hogy akár impotens is

Repedezett, csontszáraz, sík talajon árválkodik egy-egy Sclerocactus mesae-verdae
Egyáltalán nem érezné jól magát, ha akár a legnagyobb szárazságban sok eső verné

Pompás kis darab bármely gyűjteményben a tarkán színes Sclerocactus nyensis
Ki először lát ilyet üvegházban, ámulva kérdezi magában: vajon ez milyen dísz?

Csöppnyi nádlevél formában növeszti puha töviseit a Sclerocactus papyracanthus
Úgy viseli permtöviseit, mint csillagszerű valamit, amit égre meredő papírra ráhúz

Kis sárga virágai alatt, erős tövisei között húzódik meg a Sclerocactus parviflorus
Úgy el tud bújni közöttük, mint a semelyik utcáról sem látható tengerparti kókusz

Sok horgas tövissel jól tud kapaszkodni a dekoratív Sclerocactus polyancistrus
Gazdacsere közben odaszól társának: Jól kapaszkodj, nehogy a fólián kicsússz!

Pelyhes párnái peremén s közepén eresztgeti ki töviseit a Sclerocactus pubispinus
Hát te, ártatlan tövis, ha átkerülsz valaki másba, az új gazdája tüstént úgy is kihúz

Hálásan köszöni gazdájának a gondos ápolást virágokkal a Sclerocactus scheeri
Valahogy talán úgy, ahogy az osztrák Udo Jürgens énekelte egykor: Merci scheri

Kétféle alakot ölt, szalagos meg hagyományos tövisekkel a Sclerocactus spinosior
Ha valaki beleüti, a kettő között különbséget tud tenni, legyen az ormány, nózi, orr

Hosszú, horgas tövisek közt vörösesbarnán virágzik a Sclerocactus uncinatus
Duruzsolnak a hím ivarsejtek a bibére jutva: A magházba virágpuncin át ússz!

Félelmetes karomszerű tövisekkel vértezi fel magát a Sclerocactus unguispinus
Nehogy elkezdje unalmában csipkedni üstökét egy-két buta, de huncut kis libus

Szürkéskék tónusban guggol a kavicsok között a gömböc Sclerocactus warnockii
Csak az ismeretlen számára tűnik úgy, hogy az egész megjelenése szinte zsarnoki

Sárgán és bíborban is virít az ujjhossznyi tövisű kecses Sclerocactus whipplei
Hogy melyik taxon lehet ez, legtöbbször nem válnak be a fajtotózók tuti tippjei

Alig nagyobb egy fürjtojásnál a hatalmas fehér virágú Sclerocactus wrightiae
Persze a legnagyobb virágú egyed ki másé is lenne, mint a leghíresebb Fricié

Sövénynyíró cakkos fogaihoz feltűnően hasonlít a Selenicereus anthonyanus
Virága alakját utánzó pirszing is létezik már valahol, ilyen van Antónián húsz

Nagy, sárgásfehér, finom illatú virágát éjjel bontja a Selenicereus atropilosus
Karcsú hajtása rövid tövises, spárga vékony s legalább tízszer hat ropi hosszú

Nedves erdő mélyéből kúszik fel az sárga magvú Selenicereus chrysocardium
Mikor aranyló színre vált az összes magja, ez már valóságos maghízó stádium

A kaktuszok között a legeslegnagyobb virágú a Selenicereus grandiflorus
Az éj királynője pompáját meg sem közelíti a kardvirág, latinul a gladiolus

Karcsú, néhánylapú szár, annál hatalmasabb virág, ez a Selenicereus hamatus
A hazája kezdetektől fogva Mexikó, s azt sem tudja, merre lehet Damaszkusz

Mexikó fán lakó, karcsú, kúszó kaktusza a tövismentes Selenicereus inermis
Hozzá bárkit a virágzás nagyszerű élményének látványa, e várható siker visz

Léggyökereket hajt a Hold istennő nevét viselő hosszú Selenicereus murrillii
Hol megvetette gyökereit, hát nem az a szigetcsoport, amelynek neve: Kurilli

Mexikóban él a nyolc méter hosszú, egy centi vastag Selenicereus nelsonii
Hogy hol található a pontosabb élőhelye, ezt nem szabad senkinek elszólni

Visszahajló barna lepleivel tárja fel a belső fehéreket a Selenicereus pteranthus
A kecsesen ívelő, vékony szálú, külső leplek száma lehet tán vagy egyszázhúsz

Szára végén, akár a pipafej, lilásfehér virágját emeli a Selenicereus spinulosus
Hogy miért ilyen pózban virít, talán a leghihetőbben magyarázná egy filozófus

Szintén szúrós szára szegletére szervírozza szép szervét a Selenicereus vagans
Az éj sötétjében a csillagfénytől úgy világít fehér virága, mint az olasz fajansz

Erőteljes a neve, mégis lágyan csüng alá szép száraival a Selenicereus validus
E finoman bordás, apró tövises szárak száma lehet nagyon sok, vagy alig húsz

Bordái nem hullámzanak, mint fajtestvéreié, ez a Stenocactus coptonogonus
Ám gömbnek látszik, mint a világmindenségben egy lassú, bolyongó glóbusz

Mint a lágy szellő által simogatott víz, olyan hullámos a Stenocactus crispatus
A lilacsíkos fehér virágai nélkül sem néz úgy ki, mint akárcsak egy Krisna-túsz

A százrétű gyomornál is jóval tagoltabb felületű a Stenocactus multicostatus
Oly sok e redő, mint ellenfelének a kártyalap, ha vele játszik egy ultizó mágus

Kis kardocskákat mereszt minden areolájából a ráncos Stenocactus obvallatus
Hogy miért ilyen minden tövise, mondd meg, ha az eddiginél jobb választ tudsz

Szalmasárga fűszálakat mereszt tövisek gyanánt a Stenocactus ochoterenanus
Szerényen húzódik meg a gyűjteményben, mint kiállításon egy olcsó teremárus

Igyekszik dúsan sokszorozni magát a lemezes bőrű Stenocactus phyllacanthus
Oly a redőivel, mint egy farmer, amelynek farmernadrágját tartja villapánt húsz

Koránt sem biztos, hogy önálló faj a testvéreire hasonlító Stenocactus sulphureus
Hasonló az eset, mint mikor az istenek kritizálták, hogy jól vagy rosszul fúr Zeus

Fehér areola, üveges és fekete tövis, hullámos borda, ő a Stenocactus vaupelianus
Minden szép, amit visel, és nem tesz túl rajta semelyik napégette csau pelikán túsz

Megbokrosodik, (de nem mint egy ló) a kar vastagságú Stenocereus alamosensis
A rendkívül ritka nagy nyári eső mindenféle hordalékot a töve alá mos, s nem visz

Costa Rica tengerpartján él a zöld-fehér parabolacsíkos Stenocereus aragonii
Bőven van hely a tengerparton, ezért nem érdemes nekik magukban árválkodni

Egyre nő felfelé, s ide-oda hajlong a karcsú, gyér tövisű Stenocereus beneckei
Gondoskodnak róla tövisei, hogy egy életre megbánják a tövébe járók fenekei

Messziről hatalmas fának tűnik, akkorára magasodik a Stenocereus chacalapensis
A kaktuszkutató fején a rettentő nagy hőségben és a tűző napon a kalap nem dísz

Aranysárga terméséről kapta nevét az óriás fává növő Stenocereus chrysocarpus
Rekkenő hőségben legfeljebb néhány pillanatra áll meg alatta a spurizó krampusz

Fenséges külsőt, zöld bársonyos bőrt, apró tövist visel a Stenocereus dumortieri
Néhány kecses ívű, egyenesen futó bordáin ékes areoláit, mint apró tumort cipeli

Magasan meredezik növénytársai között a vaskos szárú Stenocereus eichlamii
Jóval hosszabbra és vastagabbra hízik, mint töltéskor a legnagyobb Pick szalámi

Hernyó módra mászik a laza homokos, köves buckák között a Stenocereus eruca
Lehet, hogy az összes ihletést ettől a kaktusztól kapta a híres költő, Pablo Neruda

Nem sok csapadékkal terhes felhő úszik az égen ott, ahol él a Stenocereus fricii
Így víz sem folyik a hegyen, nem is mondhatja csemetéjének hogy: erre ússz pici

Meghökkentő látványt nyújt az egész tájat erdőszerűen uraló Stenocereus griseus
Szegfűszeg helyett elszáradt virágjából az indián anya egy kicsit a tejbegrízbe zúz

Mézgával telített szárát, termését markáns tövissel védi a Stenocereus gummosus
Mint ahogy hasonló céllal gyűlik minden krumplitő alatt a keményítő, a gumószusz

Kevés bordát képez keskeny hasábszárán a sárga virágú Stenocereus humilis
Elnézve a formás kis virágcsövét, majdnem olyan, mint valami gumicumidísz

Kevés bordájával, fagylalttölcsérszerű virágával tűnik ki a Stenocereus kerberi
Virágzása jó meleg nyárra esik, még véletlenül sem novemberi vagy decemberi

A szürke, száraz, sivatagi tájban üdén hat zöld színével a Stenocereus martinezii
Két kaktuszkedvelő kutató keresi, mire egyik megtalálja, addig társa, Márti nézi

Kisebb hegyek fennsíkjain magányosan él egy-egy öreg Stenocereus montanus
Ám sok-sok elágazást nevel, azokon meg hajtás nő, van úgy, hogy spontán húsz

Mexikói hegyekben nyújtózkodva kémleli a távoli tájat a Stenocereus pruinosus
Ahhoz, hogy meglátogasd, rengeteg pénz mellett kell hozzá sok-sok dugi bónusz

Sziklahalom kellős közepén ver tanyát a terebélyes Stenocereus queretaroensis
Akkora árnyat vet maga körül, hogy alatta kényelmesen elfér egy keretáru-biznisz

Törpének látszik alatta egy ember, oly hatalmas „fa” a Stenocereus quevedonis
Ám más is eltörpül körülötte, főleg, ha élete s létadója maga az uszkve vadon is

Friss hajtásvégein élénkpirosan izzítja tövistöveit a szép Stenocereus standleyi
Ahol él, ott hőség van, de tengerpart és víz nincs, vagyis nem éppen strandhelyi

Fészekként rakja csúcsaira a bimbóit, virágait és bogyóit a Stenocereus stellatus
Bordáit egymástól szépen távol tartja, mint aki valamiért magára húsz cellát húz

Büszkén mutogatja feketén pöttyözött keskeny bordáit a Stenocereus thurberi
Ez a különleges és összetéveszthetetlen bélyege róla már jó messziről is túl lerí

Törpe Saguaronak is lehet hinni, annyira hasonlít rá a Stenocereus treleasei
Oly hasonlóság, mint a francia kastélyok között a versailles-i és a marseille-i

Ahol a virágot hozza a bűbájos oszlopkaktusz, a Stephanocereus leucostele
Ott a tövisek a csúcsán igen besűrűsödnek, úgy is mondható, hogy doszt tele

Bár borsózöld bordás, bumfordi bio butykos a Stephanocereus luetzelburgii
A végén dugó helyett virágok, persze ezt a dugót nem illik húzni, sem dugni

Ujjnyi, ezüst színű tövisek között, fehér színű virágot hoz a Stetsonia coryne
Kell-e róla termés? Válasz: Jöhet egy, de legfeljebb a mostani, a múltkori ne!

Közel egyformák, csak egyik nagyobb, mint a másik Strombocactus disciformis
Sárga virág nélkül viszont olyanok, mint egy szürke, kopott skótkockás uniformis

Fekszik, csúszik, mászik a szögletes, hernyószerű Strophocactus chontalensis
Tövise, virága virít, gyümölcse szép bogyó, egy hiányzik róla, pont a lendísz

Krémfehér színű, hatalmas virágokkal büszkélkedik a Strophocactus testudo
Éppen ugyanúgy, mint vizsgán a KRESZ- kérdésre jó választ adó teszt tudó

Tekeregve fut fel egyre magasabbra a bűbájos virágú Strophocactus wittii
De köze sincs ahhoz, mikor a villanyszerelő kiszól: A trafótraktust vidd ki!

Keszekusza vékony zöld ágak, hát pont ehhez hasonló a Tacinga braunii
Brazíliában, hogy valaha valóban köztük jártunk, már csak a bacink a tanúi

Aki csak egyszer is láthatott már életében szépen virágzó Tacinga funalis-t
Mindig fogja tudni, hogy nem ebből a szép virágból készül a nullás búzatiszt

Brazil köves lankákon zöld korongjai élén virít virágot a Tacinga inamoena
Ez az élmény olyan megkapó a szemnek, mint hívő fülnek a teljes imapoéma

Oly szép a virága, mint kristálypohárban a vörösbor, ez a Tacinga palmadora
De azt is lehetne rá mondani, mint egy meg sem írt mesében a csiga pálmabora

Ketten vannak alfajilag, az egyik az estevesii, a másik a Tacinga saxatilis
Lehet, hogy a két alfaj picit labilis, vagy aki ezt faxolta, annak a faxa dilis

Zöld, zömök szárán álomszép, élénkpiros pici virágokat nyit a Tacinga werneri
Mint valakinek álmában – ki kalandregényét olvasta – piros könnyekkel Verne rí

Barátságos, kis golyófüzér kaktusz a rózsavirágú Tephrocactus alexanderi
Jó neki ott, ahol van, meg se próbáld hazavinni – nehogy „megszánd”, Eri!

Gömb a gömbökön, majd végül egy fehér virág: ez a Tephrocactus aoracanthus
Tövisei százas szögek, aki közéjük beletéved, bánhatja, lehet akár órákon át túsz

Papírcsíktövissel tűzdelt, redős kis gombóchalmaz a Tephrocactus articulatus
A virága úgy elvarázsol, mint a kobrát a bűvölője, amikor előtte pár pikulát fúj

Éretlen, zöld, nagy szemű, szedergyümölcs érzetét kelti a Tephrocactus bonnieae
Senki ne higgye azt, hogy azért virít a fehér virága, hogy az valamelyik vad pónié

Foltossá varázsolja körfilces, sötét areolájával önmagát a Tephrocactus molinensis
Virága láttán pedig mondják, ez aztán szép növény! Erre nem csak az, bólint ez is

Fekete tövisekkel, bordó virágokkal szerényen lapul a Tephrocactus nigrispinus
Hiába van számos tövisfegyvere, nem szorult belé támadó s vérengző tigrisvirtus

Kis telepet alkot, mintegy fészke a saját virágjának a Tephrocactus weberi
Néha oly magasan tengeti életét, hogy az már nem is földi, egyenesen éteri

Szép bordaspirálok övezte csavarodott szárú gömbkaktusz a Thelocactus bicolor
Kétszínű töviseivel, virágaival a szikrázó napfényből több színárnyalatot kikotor

Nagyszemölcsös, de kicsi szárú, s alig tövises a bíbor virágú Thelocactus buekii
Ne várja semelyik gyűjtő sohase tőle, hogy majd egyszer tán kiböki, hogy bükki

Tövises, rücskös zöld gömbként, középen lila virággal ül a Thelocactus conothelos
Szükséges, hogy a látogatások előtt a kíváncsi gyerekeknek néhány nono!-t elossz

Jó erős túlzással tán mondhatjuk, hogy gömbkaktusz a Thelocactus hastifer
Ennek ellenére semelyik labdajátékban nem lehetne egy optimális lasztiszer

Tövisek, virágok és hatszögletű dudorok, ez a Thelocactus hexaedrophorus
Ha ismerte volna, ilyen jeles kaktuszt biztosan tartott volna Thomas Morus

Nem nagyon spórol erős tövisei számával és hosszával a Thelocactus lausseri
Nem nagyon szereti, ha hozzá túl közel hajolsz, és főleg, ha hasonló bajusz éri

Fehér tövisével, még verő fényben is szürkének tűnik a Thelocactus leucacanthus
Ha beleül nyáron a Mikulás, ő decemberben is tövist, helyette a krampusz szánt húz

Felettébb feltűnő, formás fehér fejeket fejleszt a Thelocactus macdowellii
Hazájában ne hergeld a gazdáját, mert még képes lesz, és vele megdob Elli

Akár hétfejű, de lehet több is, mégsem sárkány a Thelocactus multicephalus
Ha csak egyetlen fejjel több, akkor már a plusz bónusszal multi, nem málusz

Sárgadinnye nagyságú, jellegzetesen nagydudoros a Thelocactus rinconensis
A legenda hamis, hogy ilyet – hisz akkor még nem lelték meg – Lincoln vett is

Hullámos bordáin arasznyi tövist nyújt a különc Thelocactus setispinus
Kaotikus hullámai inkább le-fel, jobbra-balra dőlnek, hát nem is szinusz

Földbarna színével olvad a zord tájba a bájos virágú Thelocactus tulensis
Némelyik közülük körbenéz, s lakonikusan jegyzik meg: hát ül hátul ez is

Szerteszét hever összevisszaságban a rózsaszín virágú Tunilla corrugata
Vagy egyáltalán a csalfa szem csak másképp látta, és a pupilla korrigálta?

Apró, tövises gombóckák egymás hegyén, hátán ez a Tunilla erectoclada
Vagyis nem egészen olyan, mint egy villanyóraszekrény, azaz elektroláda

Kis híján majdnem ugyanolyan, mint az erectoclada a Tunilla microdisca
Virágok nélkül távolról nézve hasonlóak, mint a takarítatlan mikró piszka

Mint tarka rózsával díszített lucfenyőágak, olyan a Tunilla soehrensii
Nézni való inkább, de nem való a virág, a tövis, sem az apró szőr enni

Hosszú, sűrű, fehér töviseitől nem is nagyon látszik maga a Tunilla tilcarensis
A téglavörös bogyójához képest teljesen hófehérnek tűnik a túl lila milka tej is

Nagyon kicsi törpe kaktusz, ám annál nagyobb virágú a Turbinicarpus alonsoi
Rózsaszínű virágleplek, krémfehér bibe és a sárga portokok a beporzók vonzói

Csöpp termetű, éppen ezért nagyon kicsi vízkapacitású a Turbinicarpus beguinii
Akár tavasszal vagy akár nyáron hiába esne sok eső, túl sokat akkor sem tud inni

Kékes bőrt, fehér virágot, hamvas töviseket nevel a Turbinicarpus gielsdorfianus
Meg is lepte vele kaktuszvásárlóit ezerkilencszázharmincban egy düsseldorfi árus

Kissé talán szerényebb külsővel, de büszkén feszíti magát a Turbinicarpus hoferi
Elmegy érte Mexikóba minden gyűjtő, aki csak teheti, és egy párat biztos hoz Feri

Pici, barátságos tűpárnagombóc, de visszaszúrós minden Turbinicarpus horripilus
Szúráskór nem árt a sebre, torokra pláne (hogy legyen a fejben duplán) jó spiritusz

Gesztenye nagyságú a kőtörmelékes közegében meghúzódó Turbinicarpus laui
Ám minden egyes egyede, egy minden tusát túlélő fajként, nagy idők nagy tanúi

Másnak álcázza magát, így védekezik legelőitől a Turbinicarpus lophophoroides
Úgy él e tájon, hogy tudja, tűző nyári napon a talaj körülötte sokszor forró is lesz

Feltupírozott, pici töviseibe búvó, rózsás virágú a Turbinicarpus mandragora
Akárcsak az ókorban a jellemző frizurájukkal a búr tinik: Argus, Sandra, Dóra

Három alfajával alkot egy szuper négyest a Turbinicarpus pseudomacrochele
Hiába mondaná bárki is, hogy óriáskaktusz nem hinném, mert tudom, apróféle

Tollszerű, két oldalra „fésült” tövissel díszlik a Turbinicarpus pseudopectinatus
Ma már tudja minden szakértő, milyen név illette még legutóbb, melyik státusz?

Helyes kis kaktusz körös töviseivel, sárga-fehér virágával a Turbinicarpus saueri
Az elhanyagoltságát minden módon jelzi, és ha tudja a gondozójától számon kéri

Tíz alfajával a legnépesebb taxon a sok arcot öltő Turbinicarpus schmiedickeanus
Ha felkeresed tágas otthonukat, szép sorban külön-külön, ám mindegyikbe átjutsz

Két alfaj, két különböző alkattal és virággal a Turbinicarpus subterraneus
A csírázást követően mindkettő egymástól nagyon elütően túl korán elhúz

Önbeporzó a földközeli életet élő, lapos gömb alakú Turbinicarpus swobodae
Az önbeporzás után rögtön jó lenne neki alapos fürdésre valamiféle úszó bódé

Pirinyó, pöttöm pocakú, puha, pelyhes pozsgás a Turbinicarpus valdezianus
Ha meglátod virágpompájában, engedi, hogy végtelen, mesés fantázián ússz

Elbűvölő látvány a derekától felfelé hermelinbe búvó Turbinicarpus viereckii
Semelyik kaktuszkutató ma sem tud arról, hogy felfedezőjének valakije recski

Rozsda színű bőr, fehér tövis, sárga virág, ilyen az Uebelmannia buiningii
Persze, hogy egyáltalán nem úgy néz ki, mint konzervként egy ujjnyi ringli

Brazíliában húzza meg magát (kissé hosszúra) az Uebelmannia gummifera
Elképzelhető, hogy van olyan rugalmas, akár egy jó cirkuszi varia gumilétra

Talán az egyik legszebb kaktusz a dél-amerikai Uebelmannia pectinifera
Olyan varázslatosan csábító, mint a testközelben szerelemre – egy tini éra

Távolról fehér oszlopként meredezik mindegyik Weberbauerocereus albus
Úgy, ahogy az emeletes busz alsó szintje közelről meg legfeljebb csak albusz

A szár végein jó dudoros a Weberbauerocereus cephalomacrostibas
A tövében pihenő s piknikező pár minden csupa lombos abroszt kiráz

Mint a cölöphalom, úgy áll a sárga csúcsú Weberbauerocereus churinensis
Legfelső csúcsain néha néhány madár pihen, köztük pár élelmes csuri centiz

Cövekhalmaz, rövid, tömött virággal a Weberbauerocereus cuczoensis
A tövében örömzaj hallik, talán pocok, de valami mindig kuncog fenn is

A perui hegyek kövecses oldalában mered a Weberbauerocereus rauhii
Ki felmászik hozzá, annak jól esik utána jó néhány korty jéghideg traubi

Szaxofontölcsér formájú virágokat hoz a Weberbauerocereus weberbaueri
Hogy megszólaljanak, épp ezért a dobokat néhány indián némber vadul veri

Orgonasípokat formál a sok szárából a Weberbauerocereus winterianus
Ha megszúrja egy ujj a tövisét, azt érzi az ujj-gazda, hogy szinte ciándús

Fán lakó, fehér virágú, vörös héjú gyümölcsöt termő a Weberocereus bradei
Ehető a fehér húsú, ízletes gyümölcse, csak akkor, ha friss vagy biztosan idei

A szomjúság miatt, ha már nem jól látható a Weberocereus frohningiorum
A nulla százalékos víznél hatásosabb a hatvan százalékos puerto ricoi jó rum

Léggyökeres szárú, nagy, fehér virágú, kúszó kaktusz a Weberocereus glaber
A legnagyobb jóindulattal sem lehet állítani, hogy olyan, mint egy kandeláber

Halgerincszerű, hosszú, haragoszöld szárat növeszt a Weberocereus imitans
Ilyen különleges alakú szárat vagy más hajtást sem csinálsz, hiába is imitálsz

Nem oszlopkaktusz, hanem lapos szárú, sziklalakó a Weberocereus rosei
Nincs rajta semmi különleges, legfeljebb a piros bogyótermése nem prózai

Fekete pöttyös a sárga virág szára, ettől különleges a Weberocereus tonduzii
Hogy szereztél ilyen kaktuszt, ezt most őszintén és komolyan mondd, Gyuszi

Ha valakit megbök az ártalmatlan, zsenge tövisű Weberocereus trichophorus
A váratlan meglepetésében úgy felüvölt magában, mint egy vegyes trió kórus

Ha véletlenül utadba kerül ez a szépséges kaktusz, a Weberocereus tunilla
Vigyázat, mert az ámulattól még összeérhet a homlokod alatt a két pupilla

Argentin csodakaktusz ez a töpörtyűs pogácsa alakú, kicsi Yavia cryptocarpa
Megteszi pogácsa helyett, ha börtönből szöksz – ez gróf Monte Christo szava

Bolíviában él a nemzetségében monotipikus Yungasocereus inquisivensis
Épp oly magányos, elhagyatott, mint téli tengerparton egy link vízi szerviz

Kiss Csaba
Érd 2012. 12. 14-17

yy
Címkék