

Beküldte Varga Zoltán -
Az egyik legnépesebb nemzetség a kaktuszok családján belül. Talán nincs is olyan gyűjtő, akinek a gyűjteményében ne lenne legalább pár darab ebből a nagyon hálás nemzetségből. Sok faj nagyon elterjedt, mind élőhelyen mind gyűjteményekben, de azért igazi ritkaságok is akadnak. A nemzetség szinte egész Mexikóban megtalálható, néhány faj az USA-ban és a környező szigeteken is előfordul.
Nem kifejezetten ezért a nemzetségért látogattuk meg Mexikót, de azért lépten-nyomon találkozni lehetett velük. Sok fajt könnyen felismertem, de bizony voltak fehér foltok is, remélem a feltöltött képek és információk alapján sikerül a kedves olvasókkal közösen beazonosítanunk őket. A külön nem jelölt képeket Varga István készítette.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Mesa de León, Querétaro
#613 | Varga Zoltán | 2014. 07. 05. szo - 22:09 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Rögtön az első megállónk alkalmával több fajta Mammillariat is láttunk. A lelőhelyet már többször leírtam, akit bővebben érdekel a téma, az talál a Thelocactusokkkal foglalkozó bemutatásban, de az Ariocarpusokat felölelőben is.
Tömören: Mesa de León településtől keletre jártunk, olyan 1910 méteres magasságban. A könnyebb behatárolás végett: Cadereyta de Montes-től keletre és Zimapán-tól nyugatra. A terep ritkás alacsony növényzetből állt (fűfélék és száraz cserjék), Dasylirion longissimum, Agave fajok, Opuntia fajok, Fouqueria, Thelocactus leucacanthus, Echinocactus ingens, Coryphantha, Mammillaria elongata ssp. echinaria, Ariocarpus kotschoubeyanus elephantidens, stb. A terep köves, törmelékes, legeltetett, a törmelék színe változatos a vörösestől a sárgás-barnáson át. A Mammillaria elongata ssp. echinaria főként bokrok között nőtt, vagy alóluk kúszott ki, sárgás telepet képzett, ami vékony, elnyújtott tövekből áll. Az alapfajtól a középtövise különbözteti meg. Virágzó szártagokat is láttunk, virágja fehér-halvány krémszín vagy egészen világossárga. Nagyon jellegzetes faj, könnyen felismerhető.
Találtunk egy másik Mammillaria fajt is, talán compressa lehetett, az feljebb tenyészett egy kisebb sziklaorom tövében, kövek és bokrok között. Virágja mély rózsaszín vagy magenta, teste zöld és lapított gömb-gömb alakú.
Pena Blanca, Querétaro
#614 | Varga Zoltán | 2014. 07. 05. szo - 22:09 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Másnapi megállónk szintén Querétaro de Arteaga államban volt Pena Blanca településtől északra, a 120-as úttól nem messze. Strombocactus disciformis-ért jöttünk ide, itt egy törpe helyi alak nő, amit a csehek S. jarmilae vagy S. disciformis v. minimus néven emlegetnek.
A terep elég meredek hegyoldal, délkeleti kitettséggel, 1550 méteres magasság. A kőzet valamilyen szürkés, üledékes palás, lemezes, viszonylag könnyen mállik és agyagra esik szét. Nagy szárazságot tapasztaltunk. Kopasz cserjék, Fouquieria, Opuntia microdaysis és más fajok, Strombocactus disciformis, Astrophytum ornatum, Bursera, Agave nőtt.
A bokrok alatt egy Mammillaria fajt is láttunk emlékeim szerint. Mammillaria parkisonii ként azonosítottam, kétfejű elágazó példányt is láttunk belőle.
Penamiller, Querétaro
#615 | Varga Zoltán | 2014. 07. 05. szo - 22:15 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Még mindig Querétaro de Arteaga államban, az előző megállónktól kb. 10km-re keletre Penamiller település közelében járunk. A település körül több helyen is körülnéztünk, nem nyitnék külön fejezetet mindegyiknek, hiszen nagy eltérés nem volt. Kutattunk a településtől északra az Estorax folyó völgyében, és délnyugatra is, 1350-1500 méteres magasság körül. A kőzet itt már vegyes szerintem, találtunk az előzőekhez hasonló palás kőzetet sárgás színben, de metamorf kőzeteket is véltem felfedezni. Egy helyi fazon elmondása szerint ásványkincsekben gazdag a környék (vas- és ezüstérc). Ide is Strombocactus disciformis-ért jöttünk, amit végül a visszaúton meg is találtunk.
A száraz hegyoldalakon és a völgyek magasabb térszintjein találtunk Stenocereus pruinosus, Stenocereus dumortieri, Myrtillocactus geometrizans, Coryphtantha erecta, C. cornifera, Astrophytum ornatum, Ferocactus echidne, Echinocactus ingens, Opuntia microdaysis és más fajok, Cylindropuntia faj, Bursera. Mammillariak közül a már korábban látottak fordultak elő: M. elongata ssp. echinaria és Mammillaria parkinsonii. A M. elongata ssp. echinaria akár bokrok tövén is képes volt kihajtani, itt is láttunk virágzót. A M. parkinsonii telepeket képzett, volt hosszabb és rövidebb középtövisű telep is.
Santa Rita, San Luis Potosí
#656 | Varga Zoltán | 2014. 07. 05. szo - 22:34 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Előző megállónktól kb. 150km-re északra, már San Luis Potosí államban jártunk. Rioverde városától keletre kb. 10km-re Santa Rita közelében, találomra álltunk meg körülnézni.
Legeltetett terület, nagy oszlopkaktuszokkal és bokrokkal, helyenként a fehér mészkő alap is kilátszik. A talaj ennek ellenére itt barnás-vöröses és a közelben földművelést is folytatnak. A terep többnyire sík, de a közelben alacsonyabb mészkődombok is húzódnak, 1050 méteren bóklásztunk. Kaktszok közül Stenocereus pruinosus, Cylindropuntia fajok, Opuntia bokrok, Coryphantha delicata és valamilyen Mammillaria faj tenyészett. Nekem hasonló volt a Querétaró Mesa de León-nál látott magenta virágszínű fajhoz. Talán ez is compressa, de ez csak tipp. Többnyire bokrosodott, telepet képzett, teste zöld. Félárnyékban és napon is megmaradt, virágja magenta, mélyrózsaszín. Tövisei elég változatosak, szinte telepenként eltérő, volt rövid tövisű, de elég hosszú is, egyenes és hajlott is. Remélem Füleki Józsi tud valamilyen fajnévvel szolgálni.
Re: Santa Rita, San Luis Potosí
#661 | Füleki József | 2014. 07. 06. v - 19:44 | Előzmény (#656)
Szia Zoli
Az egyfejű növény Mammillaria magnimamma egy formája. A M magnimamma alatt leírtak nagyjából száz nevet, hogy ebből melyik azt nem tudom, nagyon hasonlítanak egymásra. Ráadásul még a virág színe is változik tehát még ez sem ad semmilyen támpontot.
M. magnimamma
#664 | Varga Zoltán | 2014. 07. 06. v - 21:22 | Előzmény (#661)
Köszi Józsi! Legalább ma is tanultam valamit. Nekem az is elég, hogy Mammillaria magnimamma egyelőre, talán később majd jobban elmélyedek a témában. Folytatom is az ismertetőt.
San Francisco de Asís, San Luis Potosí
#666 | Varga Zoltán | 2014. 07. 06. v - 21:48 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Előző megállónktól, Santa Rita-tól pár km-re északra jártunk. A terep sík, agyagos, iszapos, szerintem sóban is gazdag (szikes), 1000 méteres tengerszint feletti magasság. A növényzet fák, cserjék, fűfélék. A területet helyenként művelték is és legeltették. Eredetileg Ariocarpus kotschoubeyanus v. sladkovskyi-ért jöttünk ide, találtunk helyette mást. Stenocereus pruinosus, Myrtillocactus geometrizans, Cylindropuntia leptocaulis, Lophophora koehresii, Coryphantha maiz-tablasensis, Echinocereus cinerascens ssp. tulensis, Opuntiák és egy Mammillaria faj, ami nagyon hasonlít az előző megállónál láttottakhoz. Így akkor ezt is nevezzük Mammillaria magnimamma-nak. Wolfgang Krueger 1991-es terepi látogatása alkalmával ide ezen a néven szereplő Mammillaria-t jelöl.
Las Tablas, San Luis Potosí
#667 | Varga Zoltán | 2014. 07. 08. k - 12:26 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Tovább északra pár km-re el is érkeztünk Las Tablas-hoz. A település előtt található mészkődombot másztuk meg. Ide két bejegyzésem is vonatkozik, egy a helyi Thelocactus-okról és egy az Ariocarpus-okról. A sík területen 1000 méter körül a már előbb bemutatott M. magnimamma nőtt, a domb sokkal érdekesebb. A mészkődomb sziklás, taposott, maximum 200-300 méterre emelkedik ki a tájból. A domb egész sárga volt a sok virágzó, akácia-szerű cserjéktől. Sokkal több kaktuszfaj tenyészik rajta, akár kis területen belül is láthatunk 3-4 fajt szinte egymás mellett. A többséget valamilyen másik növény vagy szikla tövében találtuk. Yukkák, Hetchia, Agave, Fouqueria és már ritkás cserjék nőttek. Kaktuszok közül megjelent az Echinocactus ingens, Echinocereus pentalophus, Astrophytum myriostigma, Ariocarpus retusus v. scapharostroides, Thelocactus hexaedrophorus, Neolloydia conoidea, és pár Mammillaria faj. Az előzőekben látott Mammillaria magnimamma-hoz hasonlító, de kicsit másmilyen tövisezettséggel. Mammilloydia (de még sokan most is Mammillaria-nak hívják) candida. Valamint egy másik faj is az hiszem ezt lehet nevezni a Mammillaria formosa-nak vagy a kisfejű telepes csoportokat a ssp. microthele-nek. Ez utóbbi Mammillaria fajból láttam egészen rövid és hosszabb tövisűt is. Azért a képeket elnézve még van 1-2 dolog amiben nem vagyok biztos.
Re: Las Tablas, San Luis Potosí
#672 | Füleki József | 2014. 07. 07. h - 21:08 | Előzmény (#667)
Szia Zoli
A 8. és a 10. képen Mammillaria schiedeana ssp dumetorum látható.
San Luis Potosi államban szinte mindenhol megtalálható
Dumetorum
#675 | Varga Zoltán | 2014. 07. 07. h - 22:09 | Előzmény (#672)
Köszi Józsi! Bizton állíthatom, hogy sose jöttem volna rá.
Re: Las Tablas, San Luis Potosí
#673 | Füleki József | 2014. 07. 07. h - 21:25 | Előzmény (#667)
Szia Zoli
A kettes képen egy Mammillaria perbella-hoz közeli növény látható de többet nem tudok mondani
Perbella
#676 | Varga Zoltán | 2014. 07. 07. h - 22:11 | Előzmény (#673)
Megvizsgálom alaposabban, gyűjtőszámok a környéken + lexikonok. Köszi
Kezdem kicsit máskép látni a fajokat, ha fogalmazhatok így.
Morita, San Luis Potosí
#670 | Varga Zoltán | 2014. 07. 07. h - 18:03 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Las Tablastól északra pár km-re újabb megállót iktattunk be. Itt találtuk meg az Ariocarpus kotschoubeyanus v. sladkovskyii-t, az Ariocarpus-os bejegyzést is érdemes elolvasni.
A terep sík, 1020 méter, körben elvétve alacsony és középmagas mészkődombok sorakoztak, de mi itt csak a sík terepen kutattunk. A talaj iszapos, agyagos, száraz, porlik. Felszíne néhol kérges, mintha víz állt volna a területen. Sok a bolygatott felszín, a legeltetés és közlekedés miatt, de mintha erózió nyomait is láttuk volna. A kaktuszok többnyire cserjék, bokrok, fák védelmében élnek, sok az elhagyott szemét is, a település közelsége miatt. Elszórva bokrok, Larrea tridentata, Yucca, Agave. Kaktuszok közül Opuntia microdaysis, sp. és Cylindropuntia fajok, Sclerocactus (Glandulicactus) uncinatus, Pachycereus marginatus, Myrtillocactus geometrizans, Echinocereus cinerascens ssp. tulensis, Coryphantha maiz-tablasensis és egy Mammillaria faj képviseltette magát. A Mamcsi szerintem a már korábban megállapított M. magnimamma lesz itt is. Virága hasonló magenta színű, pink vagy mély rózsaszín.
Tula dél, Tamaulipas
#677 | Varga Zoltán | 2014. 07. 08. k - 12:22 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Moritát elhagytuk északra és átléptünk Tamaulipas államba, Tula városához igyekeztünk, kb. 80 km-re az előző ponttól. A várostól délre jártunk San Pedro település határában, csak találomra álltunk meg keresgélni, 1160 méteren. A talaj agyagos, kőmentes, kemény és száraz. Sík terep, ligetes erdő, kopasz fákkal, a fákon broméliák, a tisztásokon Yukkák és Agavek nőttek. Kaktuszok a fák alatt és a tisztásokon is előfordultak, döntően kistestűek. Kaktuszok közül elsőre keveset lehetett látni, de alapos vizsgálódás után rengeteg faj került elő. Sclerocactus (Glandulicactus) uncinatus, Coryphantha delicata/palmeri, Echinocereus cinerascens ssp. tulensis, Cylindropuntia leptocaulis, Stenocereus pruinosus (cristata!), na és persze Mammillariak. Meglepetésemre elég sok Mamcsi faj nőtt egymáshoz közel, igaz a többség alig észrevehető, mert behúzódik a talajba. Találtunk Mammillaria (Dolichothele) surculosa-t, egész telepeket képzett, és nagyon kicsire zsugorodott, de helyenként sárgállott tőle a fák/bokrok alja, tömegesen nőtt. A másik egy M. heyderi vagy meiacantha szerű volt, lapos, határozott szemölcsökkel és jellegzetes tövisekkel. Ezen felül előkerült egy pár szerintem Mammillaria picta vagy annak az alfaja ssp. viereckii is.