Oszlopos fókuszban Cleistocactus laniceps (K. Schumann) Gosselin

Kaktusz-Világ
54. oldal
Abstract

Despite columnar cacti are dominant plants in their natural vegetation, hardly any cactus collectors has interest in them compared to other members of the cactus family (Cactaceae). Among columnar cacti, the members of the genus Cleistocactus are more widely cultivated because they are relatively easier to flower. Cleistocactus laniceps lives in the Andeans, in Ayopaya, Cochabamba County, Bolivia, in mountainous vegetation, 2100-2300 m asl. It is a bushy taxon, with a maximum height of 4 m. Stems are upright, branching from the bottom, 5 cm in diameter. As for other members of its genus, the flowers are tubular, 3,5 cm in length, but the tepals open broader. It is known under 11 different field numbers. Despite of its easy cultivation, it is rarely seen in collections. Individuals of 30-40 cm height are still able to flower. It likes the full sun. For the soil, it has no special requirements. This species can be overwintered at 5-10 °C. The propagation is the easiest by cutting. Germination is not difficult, indeed, the taxon is self-incompatible, thus more individuals are needed to set our plant seeds.

Kivonat

Bár természetes vegetációikban gyakran domináns növényeknek számítanak, sokszor talán méltatlanul kevés figyelmet szentelünk a kaktuszok családjának (Cactaceae) oszlopos és fatermetű képviselőire. Az oszlopos nemzetségek közül a méretük és a könnyebb virágoztathatóságuk miatt nagyobb népszerűségnek örvendenek a Cleistocactus nemzetség egyes fajai. A Cleistocactus laniceps faj az Andokban, Bolívia Cochabamba tartományának Ayopaya járásában fordul elő hegyvidéki növénytakaróban, 2100–2300 m tszf. magasságban. A faj növekedése cserje jellegű, hajtásai legfeljebb 4 méter magasak lehetnek. Növekedésformájára a tőből elágazó, mereven és egyenesen felfelé törő, nagyjából 5 cm átmérőjű hajtások jellemzőek. Virágai a nemzetségre jellemző vöröses, csőszerű 3,5 cm hosszú virágok, a lepellevelek azonban a nemzetség többségével ellentétben szélesebbre nyílnak. Összesen mintegy 11 gyűjtőszám alatt ismertek begyűjtései. Kultúrában könnyű nevelhetősége ellenére viszonylag ritkán találkozhatunk vele. 30–40 cm körüli példányai már virágzóképesek lehetnek. Magas a fényigénye, a tűző napot kedveli. A Cleistocactus laniceps a talajára nem különösebben igényes. 5–10 °C-on öntözés nélkül teleltethető. Szaporítása legkönnyebben dugványról történhet. Magjai is jól kelnek, azonban a növény idegenmegporzású, ezért a termésképzéshez több magból kelt egyedre van szükség.


A Cleistocactus laniceps hajtása a nemzetség sok fajától eltérően kevesebb bordára tagolódik. Érdemes megfigyelni a nagyméretű areolákon a hajtáscsúcs felé megjelenő erős, szalmasárga középtöviseket, amelyek a kifejlett növényekre jellemzőek.
Címkék