Havas László 10 éves kora óta, 48 éve foglalkozik kaktuszok tartásával. 1995-ben, egy kiállításon lépett be az egyesületbe. A Thelocactus nemzetségre Bodor János hívta fel a figyelmét, amelyből relatíve kis fajszáma miatt könnyebben ki lehet alakítani egy teljes nemzetséget bemutató gyűjteményt. Havas Lászlónak ez jó néhány éve sikerült már, jelenleg gyűjteményében minden leírt taxonból 4–5 egyed él, sok fajt számos élőhelyi változat is gazdagít. Ez idő tájt Havas László rendelkezik az ország legnagyobb Thelocactus-gyűjteményével. Az első számú kedvencek mellett látványos Copiapoa-gyűjteménye is van, melyet idős és virágzóképes egyedek alkotnak. A gyűjteményben szép számmal megtalálhatóak azonban a Gymnocalycium, Turbinicarpus, Astrophytum, Mammillaria, Ariocarpus, Aztekium, Geohintonia, Discocactus és Lophophora nemzetségek egyedei is. A kültéri polcokon nagyobb termetű Ferocactus-ok, illetve Notocactus-ok (Parodia-k) élik mindennapjaikat. Havas László magokat ritkán vet, alapvetően saját célra készít magvetést azon taxonok magvaiból, melyekből kifejlett növényhez nem tud hozzájutni. Öntözővíznek esővizet gyűjt, és ha teheti, csak ezt használja. Ültetőközegnek B típusú virágföldet kever össze sóderrel 50–50% arányban, majd ehhez a keverékhez ad még 5–10% alginitet, majd az így elkészített mennyiséghez további 50% bimset kever. Az MKOE illetékes szakbizottságához benyújtott kérelmét elbírálva, gyűjteménye megkapta az Elismert Thelocactus Szakgyűjtemény címet.
Havas László Elismert Thelocactus Szakgyűjteményében. Fotó Jokhel Csaba.
Az elismerő oklevél
