Lophophora diffusa (Croizat) Bravo

y
Kaktusz-Világ
Abstract

The taxon Lophophora diffusa has been known as false peyote for hundred years already. It shows only minor morphological differences from other Lophophora species, but its distribution is very isolated and it has a different alkaloid composition to other taxa. L. diffusa is well-known among collectors, but much less common than L. williamsii due to the more difficult cultivation, the small seed production and the self-incompatibility. The taxon has been found for the first by Joseph Nelson Rose during a trip in Mexico in 1905. Alberto Vojtech Frič described it as Anhalonium sp. Fl. lutea in 1924 which he modified to Lophophora sp. nov. lutea and finally to L. lewinii in 1935. Erich Werdermann described this taxon as L. ziegleri (tiegleri) that also appears as L. ziegleriana at many authors. Léon Camille Marius Croizat classified it as L. echinata var. diffusa where he kept L. echinata as a synonym of L. williamsii. Helia Bravo Hollis placed it as an independent species on the name L. diffusa. Joseph J. Halda described a few subspecies to this taxon that forms are only morphotypes that acclimated to the environmental conditions rather than real subspecies. The southernmost dispersed taxon in its genus; it inhabits the region of Vizarrón, Tolimán, Ninas Las Palmas, Bucareli and Peña Blanca villages in Querétaro, Mexico. There are two main populations in the surrounding of Vizarrón and Peña Blanca. It is found on slate and limestone hills on flat areas, rarely on steep slopes in semidesert vegetation. It grows in the protection of bushes and stones at an altitude of 1200-2000 m asl. It is more difficult to grow in culture than L. williamsii and does not tolerate any cultivation mistakes.

Kivonat

A Lophophora diffusa faj már közel 100 éve ismert, sokan "lpejotnak, hamis pejotnak is nevezik. A többi Lophophora-fajtól csak kisebb látható részletekben különbözik, azonban más Lophophora-taxonoktól izolált elterjedésű, valamint más, eltérő mennyiségű és minőségű az alkaloid-tartalma. A L. diffusa faj ismert a gyűjtők körében, de sokkal ritkább, mint a L. williamsii, tartása nehezebb, kevés a magtermése és önsteril. A fajt Joseph Nelson Rose fedezte fel 1905-ben egy mexikói útja során. 1924-ben Alberto Vojtech Frič írta le először önálló taxonnak Anhalonium sp. Fl. lutea néven, amely később Lophophora sp. nov. lutea névre, majd 1935-ben L. lewinii-re változott. Erich Werdermann L. ziegleri (tiegleri) néven írta le, ami más szerzőknél gyakran L. ziegleriana néven is előfordul. Léon Camille Marius Croizat a L. echinata var. diffusa néven osztályozta, ahol L. echinata-t a L. williamsii szinonimájaként alkalmazta. Faji rangra hivatalosan Helia Bravo Hollis emelte L. diffusa néven. Joseph J. Halda több alfaját is elkülöníti, azonban ezek csak a megváltozott körülményekre adott élettani válaszreakciók, és a morfológiai különbségek nem támasztják alá az alfaji szintű különbségeket. A legdélebbi elterjedésű Lophophora-faj, populációi teljesen izolálva vannak az összes többi Lophophora-fajtól. Mexikó Querétaro államának középső részén honos, nagyjából Vizarrón, Tolimán, Ninas Las Palmas, Bucareli és Peña Blanca települések közötti területen, a Rio Estorax folyómedrei övezte területen. Két fő populáció ismert Vizarrón és Peña Blanca környékén. Élőhelyéül alacsonyabb pala- és mészkőhegyek, dombok viszonylag sík, köves területei, lankás oldalai, ritkán meredekebb palafalai szolgálnak, folyómedrekhez közeli, félsivatagi vegetációban. Többnyire bokrok, más növények védelmében, kövek között fejlődik, 1200-2000 m tszf. magasságban. Gondozása nehezebb, mint a nagyon elterjedt L. williamsii-é, a tartási hibákat rosszul tolerálja.


Idős Lophophora diffusa virágzása a Szerző gyűjteményében.
Címkék