Xerofiton talajlakó broméliák I.

Kaktusz-Világ
Abstract

Among exotic plants, bromeliads has an elevating importance in collections. Bromeliads are well-known for the gardeners of the United Kingdom. Nevertheless they are less known in Hungary. Thus the Author examined the propagation of xeromorph terrestric bromeliads in order to make them more attention. Leaf succulence, dentate leaves and strong drought tolerance make terrestric bromeliads ideal members of any cactus and succulent collections. In this first article, the Author introduces the taxonomy of bromeliads based on the 2009 results. The family Bromeliaceae id divided into eight subfamilies: Bromelioideae, Puyoideae, Pitcairnioideae, Navioideae, Hechtioideae, Tillandsioideae, Lindmanioideae and Brocchinioideae, three of which contains xeromorph terrestric taxa. Habitats of these taxa: subtropical montaneous regions, high mountains, semi deserts and steppe vegetation are introduced here among those taxa which are worth to keep in succulent collections.

Kivonat

Az egzotikus növények, és ezen belül a broméliák gyűjtése egyre közkedveltebb tevékenységgé vált hazánkban, ugyanis a magyar dísznövénypiaci fogyasztók erős szemléletváltáson estek át. Mindenki igyekszik az igényeihez mérten minél olcsóbban, de tartósan magas díszítőértékkel rendelkező növényhez jutni. Jogos elvárásként merülhet fel, hogy ha a dísznövény-vásárló valamiért pénzt ad ki, annak minimum különlegesnek kell lennie, és nem egy, a már 1950-es ’60-as évek óta ismert és alkalmazott trópusi levéldísznövények közül.


A Pitcairnia flammea var. roezli impozáns lángvörös virágzata. Fotó: Ingo Haas.

Európán belül, s így hozzánk legközelebb az Egyesült Királyságban van nagy kultúrája a hobbikertészek körében a broméliáknak. Sokuk később szaporítóanyag-termesztésbe is kezd, így a legtöbb eladó sarjnövény és magtétel tőlük származik. Ausztráliában és az Egyesült Államok keleti partvidékén pedig már-már kultusza van e növényeknek. Rengeteget kísérleteznek házikerti körülmények között is kombinációs nemesítéssel, némely nemzetségen belül szinte megszámlálhatatlan az interspecifikus hibridek száma, melyeket autodidakta nemesítők, magukat a világhálón folyamatosan képző hobbikertészek hoztak létre.

Nagyon remélem, hogy hazánk is ezen az úton jár. Ezért tűztem ki célomként azt, hogy munkám során megvizsgálom, melyek azok a még kevésbé ismert, ám könnyen szaporítható és tartható broméliafajok, melyekkel bárki számára érdemes lehet foglalkozni. A címet, és az első pár sort olvasva felmerülhet azonban a kérdés, hogy van-e létjogosultsága egy szárazságtűrő növényekkel, elsősorban kaktuszokkal foglalkozó folyóirat oldalain ennek a cikknek, ezeknek a növényeknek? Személyes véleményem és a nemzetközi növényalkalmazási tapasztalatok alapján kijelenthetem, hogy igen. A talajlakó broméliák körében igen gyakori a levélszukkulens jelleg, a fűrészes, fogazott levélszél, továbbá hőmérsékleti-, pára-, és vízigényük is lehetővé teszi, hogy a szárazságtűrő növények tárgykörében írhassak róluk. Nemcsak megállják helyüket egy-egy kaktuszgyűjteményben, de eltérő formavilágukkal, habitusukkal lágyíthatják is azok összképét. Tájképi jellegű összeültetésben pedig kifejezetten előnyösen befolyásolják az összhatást, annak ellenére is, hogy a Cactaceae család, illetve a Pitcairnioideae bromélia-alcsalád fajainak areája kevés kivételtől eltekintve nem fedi egymást...

Címkék