A fórum átmenetileg nem működik

Hozzászólások (alfórumra és/vagy hozzászólóra szűrhető)

A portál összes hozzászólását láthatjuk itt időben csökkenő sorrendben.
Lehetőség van alfórumra, a hozzászóló felhasználók szűrésére, akár több személyre is.

Felhasználónevek listája vesszővel elválasztva.
Varga Zoltán képe

Doctor Arroyotól 40km-re északkeletre, Nuevo León államban Ejido Soledad (La Soledad) településnél kifejezetten Echinocactus horizonthaloniust kerestünk, mégpedig a csehek által subikiiként leírt, fehér virágú alfajt/populációt. Természetesen ez az alfaj rendszertanilag nem elfogadott.
A terep mészkő, de nem csak a szürke-fehér, más árnyalatú kövek is idekeverdtek. Alacsony dombok, déli kitettség, 1630 méteres magasság. Köves terep, ritkás cserjék, de nem a szokásos, itt Larrea tridentata nőtt, ritkás állományban. Agavek és Yukkák itt is előfordultak, alacsony ürömcserjéktől volt szürke a táj és sivatagi virágok nyíltak sárgán. Kaktuszok közül Echinocactus ingens, Ferocactus pilosus, Thelocactus bicolor, Cylindropuntia, Coryphantha, Echinocereus pectinatus és más fajta Echinocereus (enneacanthus?) telepek, rengeteg Stenocactus erectocentrus (?), Neolloydia conoidea. Első ránézésre nem tűntek fel a kaktuszok, de ha az ember lehajol és jobban szemlélődik rengeteget talál.
Az itt tenyésző Echinocactus horizonthalonius is kis testméretű, de inkább kékes-zöldes árnyalatú. Tövisei hasonlítanak a Tulánál látottakhoz, talán kicsit rövidebbek is annál. A növények hasonlóan be voltak húzódva, de itt kövek közé. A növények testének mérete kb. hasonló, talány kevésbé voltak lapítottak, és a felnőtt egyek tövisezete sem lett sokkal erősebb idősebb korban. A populáció egyedszáma elég nagy, de csak a domboldal bizonyos pontján, feljebb csak elszórva találtunk példányokat. Viszonylag kis méretben virágzóképesek, 5-6 cm átmérő. Sok egyedet deformált a köves felszínen való növekedés.
Tapasztalatok alapján tényleg fehéret virágoznak. A virágos kép ebből a populációból származó egyedről készült.

Varga Zoltán képe

Köszönöm Laci, látod már megérte feltennem Smile 2 Szeretem az építő jellegű hozzászólásokat! Smile 2 Smile 2

Füleki József képe

Szia Csaba
Kérlek légy egy kicsi türelemmel. Most elképzelhető a tagok a kiállítással vannak elfoglalva és nem a fórummal. De biztos vagyok benne kapsz választ a kérdésedre.

üdvözlettel Józsi

Kedves Gábor!
Nagyon szépek a Weingartiák. Ma szerettem volna én is a Füvészkertben a kaktuszkiállításon venni néhányat, de az eladói oldalon a kínálat 1 db trolli (megvettem) és 4 db jelölés nélküli Weingartia volt (abból is vettem). Bízom benne, hogy javulni fog a helyzet az őszi kiállításra.

Havas László képe

Miután eleget nézegettem, azt gondolom, hogy ez a terület nagyjából a buekii és a matudae találkozásánál fekszik. A két faj tipikus populációi között van egy igen nagy terület, ahol átmeneti típusok élnek keverten az említett fajokkal. Ezeket a köztes formákat nevezik santaclarensisnek. Szerintem a képeken a rövidebb tövisű kevesebb bordás egyedek buekii-k, a hosszú kócos tövisekkel pedig a santaclarensis látható, ami már inkább a matudae-re hasonlít jobban.

Bolla Dezső képe

Szia Gábor !

Nagyon szépek a Weingartiáid !
Nincs eladó belőlük (esetleg mag) ? Különösen a piros, narancs és fehér színűek érdekelnek.

Dr. Gyúró Zoltán képe

Bár a kiállítás és vásár péntektől látogatható, szombaton különböző szakmai programokkal várjuk a kedves látogatókat!

A kiállítás szakmai megnyitója:

  • 17-én (szombaton) 10 órakor lesz, megnyitóbeszédet mond: Papp László, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója

Szakmai előadásaink:

  • május 17. (szombat) 11 óra - Horváth Ferenc: A Turbinicarpus nemzetség
  • május 17. (szombat) 14 óra - dr. Solti Ádám: Miért szeretem a vesszőkaktuszokat?

Az előadások helyszíne a kastélyépület emeleti előadóterme.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Adminisztrátor, szerkesztő, moderátor

Varga Zoltán képe

Nálam kicsit kisebb. Magról vetettem még 2004-ben, a magokat a holland Ludwig Bercht-től vettem az FH27.5 gyűjtőszám alatt. A képet 2007 tavaszán készítettem, már az első évtől kezdve szabadban teleltek, mindenféle védelem nélkül. Azóta is saját lábon tartom őket, jelenleg akkorák, mint az a régi egy- vagy kétforintos. Az hiszem sikerült lemodelleznem az élőhelyi viszonyokat Smile 2 Ugyanis ott sem nőnek nagyobbra pár centinél.
A kép szerintem magáért beszél Smile 2

Varga Zoltán képe

Mexikóban "kicsit" nagyobbra nőtt. Úgy 2-3 szorosa volt a hazaiaknak. A virágszerű fellevelek a hazai 1-2 centis átmérővel itt olyan jó 3 centisre nőttek és a növény is robosztusabb volt. Az optika védősapkája 6 cm széles. A fotót Varga István készítette, Jalpan de Serra városának főterén, egy ház előtt találtuk kiültetve, azálea, flamingóvirág, bouganvilleák között 2014. február 19-én.

A kérdés tulajdonképpen az, hogy egy szokványos képgaléria-szerű ömlesztett virágzást, vagy egy növényrendszertanilag kategorizált virággyűjteményt mutassunk e be.
Ez a fórum és maga a honlap is szakmai szempontok alapján lett újjászervezve. Igaz, ez a fórumozók részéről magasabb szakmai, növénytani ismereteket vár el. Ám a cél, a gyorsabb találati arány később meghozza az eredményt. Továbbá a ma még kevésbé gyakorlott növényismerőknek, vagy név nélküli növények tulajdonosainak is nagyobb segítséget nyújthat, mert az ismeretlen növényeinek e fórumon történő meghatározása után, - már névvel - könnyebben rákereshet 'újonnan megismert' növényére.
Ezért én a virágzás fórumtémát rendszertani bontásban javaslom tovább vinni.
És még egy megjegyzés: ha lehet, fajnévvel együtt!
Mert így mindannyian tanulunk és tanítunk is egyszerre. Egy szakmai lapnak ez lehet egyik célkitűzése.

alias: garas

Dr. Gyúró Zoltán képe

Fórumtémáinknál és hozzászólásainknál fényképünket és aláírásunkat is megjeleníthetjük.
A Regisztráció és a saját adatok módosítása cikkben írtam le ennek mikéntjét a 8-as és 10-es pont alatt.

Mi legyen (lehet) az aláírásban?

  • (Bármi)
  • Saját nevünk (ez felesleges szerintem, mert a saját nevünk alatt lehet beregisztrálni és így a hozzászólások is ezzel jelennek meg)
  • Az előző fórumon használt korábbi nicknevünk, így könnyebben összekapcsolhatjuk a korábbi 2014. 04. előtti hozzászólásokkal, miután a korábbi fórum bizonyos részeit valamilyen formában a jelenlegi fórumba is beimportáljuk.
  • Honlapunk, blogunk címe.

Kérem a fórumhasználókat ezek kitöltésére!
(Nem kötelező)
Aki kitöltötte azzal Drink2 .

Adminisztrátor, szerkesztő, moderátor

Dr. Gyúró Zoltán képe

A Nem besorolt alfórumban jelenleg 3 virágzással kapcsolatos téma is szerepel. Felvetődik a kérdés, hogy ennek a növényélettani szempontból csúcsteljesítménynek nyissak-e egy új alfórumot. A dilemma az, hogy ide a virágzó növények egybeömlesztve és nem szortírozva a megfelelő alfórumba kerülnek, ami a visszakeresésnél egy adott taxont kereső dolgát megnehezíti.
Tehát a minden virágzót egy fórumtémába könnyen feltöltés szemben áll a kategorizált, mindent a megfelelő helyre feltöltéssel.
Várom a válaszokat!

Adminisztrátor, szerkesztő, moderátor

Dr. Gyúró Zoltán képe

Az offtopic angol szó jelentése: témaidegen, témán kívül eső, a fő témától eltérő.

Offtopic üzenetnek egy jól meghatározott témáról szóló (általában internetes) közösségi fórumra (pl.: levelezőlista, internetes fórum) küldött, az adott témától eltérő tartalmú üzenetet nevezzük. Ezzel ellenkezőleg, a témába vágó üzeneteket az ontopic jelzővel szokás illetni. Offtopic üzenet küldése ellenkezik a netikett-tel, és zavaró lehet a közösség tagjai számára, ezért előfordul, hogy offtopic üzenet küldéséért büntetés jár.

Ha egy felhasználó egyetlen üzenet, azon belül is egy-két mondat erejéig szándékosan eltér a fórum témájától, azt a megjegyzés elejére és végére tett nagybetűs OFF és ON szavakkal jelezheti (szó szerint: „ki” és „be”). Ha más témákról csak ilyen szűk keretek közt beszél, és ezt jól elkülöníti a témához tartozó hozzászólásától, az rendszerint elfogadhatónak minősül.

Ha valaki tartósan nem arról ír, mint ami a megadott fórum célja, azt offolásnak nevezik.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Offtopic

Gyönyörű példa az offtopic hozzászólásra a Szabadban teleltetett Gymnocalycium bruchii-k #208-as hozzászólása.

!!!Ne offoljunk!!!

Diablo Bomb

Adminisztrátor, szerkesztő, moderátor

Dr. Gyúró Zoltán képe

Az alapelv a fő ok (amiért a témát beküldöm) számít a rangsorolásnál, ezt mindenki maga döntse el. Egy pajzstetves Mammillaria kikúrálásának problematikája értelemszerűen a Tartási hibák, betegségek, kártevők alfórumba tartozik, hiszen a fókuszban a betegség leküzdése áll és nem a konkrét nemzetség (Mammillaria [szemölcskaktuszok]).
Persze az élet sokszor bonyolultabb annál, hogy mindent egyszerű besorolással megoldjunk, mert hova soroljuk, ha a szerencsétlen pajzstetves és még virágzik is Smile 2 . Egyéni mérlegeléssel mi a fő szempont, amiért a fórumba írunk.

Adminisztrátor, szerkesztő, moderátor

Dr. Gyúró Zoltán képe

Minden fórumtémát be lehet sorolni egy neki megfelelő alfórumba. Ha mégsem tudjuk ezt megtenni, akkor a Nem besorolt alfórumba soroljuk be.
A megfelelő alfórumba helyezést A pozsgásélet és a fórumfelépítés cikknek megfelelően tehetjük meg.
Ez a hozzászólás ennek a fórumtémának a nem megfelelő besorolása miatt született: http://kaktuszgyujtok.hu/forumtema/udvozlom

Adminisztrátor, szerkesztő, moderátor

Varga Zoltán képe

Végre megértettem, hogy mi miért van úgy ahogy, és tényleg, ha így használom akkor sokkal átláthatóbb. Remélem a többiek is beindulnak majd Smile 2

Varga Zoltán képe

Második megállónk már közlebb volt Huizachéhez. A településtől keletre található dombok egyikére másztunk fel, olyan 1500 méterre. Borzalmasan sűrűn nőttek rajta az Agavék. A. lechuguilla, striata - kétféle alak is. Hechtiák és szúrós bokrok, Burserák. Komoly munka volt felmászni és nem egyszer fájdalmas is, a csúcsra való feljutásról le is mondtunk. Ahol időnként kiálló mészkősziklákat találtam, akkor azokon haladtam. Szürke mészkő adta a hegy alapját, de nem sok helyen látszott ki, mert nagyon sűrűn borították a növények, sivatagi őserdőnek lehetne nevezni, noha csak 1 méteres volt az átlagmagasság. Nagyon fajgazdag a terület, nem csak kaktuszok tekintetében. Kaktuszok közül Opuntia és Cylindropuntia, Mammillaria fajok, Mammilloydia candida, Neolloydia matehualensis, Echinocereus pentalophus, Ferocactus pilosus, Echinocactus ingens, Coryphantha fajok, Astrophytum myriostigma (nuda és sima alak is), Sclerocactus (Glandulicactus) uncinatus. A dombon találtunk (szerintem) Thelocactus tulensis hosszú tövisű alakját. Most utólag, ha összehasonlítom a Las Tablasnál találtakkal, nem mondanám meg, hogy egy fajról van szó, valami alfajt vagy változatot mondanék, a szakirodalom alapján ezt lehet a huizachensisnek nevezni. Egyesek szerint átmenet a T. tulensis és T. bicolor fajok között. Szerintem ez nem igaz, mert ez a hegyen nő csak. T. bicolort csak a lapályos részeken találtunk (lásd következő megállónk vagy a Las Tablas bejegyzés, ahol a T. tulensist ismételten csak dombon találtuk). Bár láttam egy példányt ami talán megfelelhetne egy átmeneti alaknak, vagy hibridnek, vagy csak bele akarom már látni... Tövisei rövidebbek, mint a tulensisé, és a bicolorra jellező állásban vannak, habár a színük és a test inkább tulensises, bicoloros jegyekkel. Azt hiszem maradok a hibrid példány megállapításnál! Az itt talált Thelocactus tulensis nagyobb és gömbölyűbb volt a Las Tablas beli egyedeknél, töviseik száma sokkal magasabb és hosszuk akár a 8-10 centit is elérte! Testük színe egyébként megegyezett.

Dr. Gyúró Zoltán képe

Nemcsak az élőhelyi leírásra állítottál fel etalont, hanem a fórumhasználatra is a hozzászólóval egyetemben. Drink2

Adminisztrátor, szerkesztő, moderátor

Havas László képe

Én is sajnálom, hogy véget ért, de remélem egyszer majd egy előadás formájában is láthatjuk és hallgathatjuk a teljes kirándulás élményeit.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk, várom a folytatást a többi nemzetségről is.

Havas László képe

Kladiwa és Fittkau már 1975-ben leírta egy bicolort var. huizachensis néven, és nekem is van egy robustus néven vásárolt bicolorom, ami nagyon hasonlít ezekre. Gyűjtőszáma VZD279

Varga Zoltán képe

Mexikói utunk során az utolsó állomás, ahol még láttunk Thelocactust. San Luis Potosí állam fővárosától északkeletre, egy olyan 20km-re álltunk meg, 1880 méteren. A Charco Blanco lelőhely innen olyan 30km északkeletre. Itt is Pelecyphora aselliformist kerestünk, olyan terepen, ahol azt hittem, hogy kaktusz nem maradhat életben. Autópályák közötti "zöld" sáv, inkább sárgára aszott, kaszált fűtenger volt. Taposott, kaszált, bolygatott, köves, letömörödött talajon, mészköves törmelékkel. Csodák csodájára ebben beletemetkezve Coryphantha, Pelecyphora aselliformis, virágzó Stenocactus (pentacanthus) és Thelocactus hexaedrophorus. Az itt tenyésző T. hexaedrophorus vörös, bordó tövisekkel rendelkezett. A növények valamivel szélesebbek voltak és zöldebbek (bár ez lehet, hogy csak a fű okozta minimális árnyékolásnak tudható be). Virágjuk nem tiszta fehér, hanem enyhén rózsás árnyalattal bír. A rózsaszín virágút István fotózta, a majdnem fehér virágú egyedről készültet én. Ezen kis eltérések alapján biztos van olyan gyűjtő, aki valamilyen alfaj, változat néven emlegeti.
Ezzel sajnos Thelocactusos utunk végéhez is értünk. Majd igyekszem más nemzetségekről is hasonló beszámolót készíteni, ha van rá igény. Jó olvasgatást és szívesen várom a kommenteket is!

Varga Zoltán képe

Tovább tartottunk délnek, Pelecyphora aselliformist kerestünk és az előző megállónktól, Nuneztől kb. 15km-re álltunk meg. A terep száraz, kietlen, a magas cserjék is csak szendvedtek, elszórva nőttek. Fehér mészköves felszín, 1660 méteres magasság. Pár idős Yucca filifera, Coryphantha fajok, Cylindropuntia és Opuntia, Echinocereus pentalophus, Stenocactus (pentacanthus). Kevés kaktusz nőtt, azok is főként elszórva. Egy tő Thelocactus hexaedrophorust azért itt is találtunk. Nem sokban tért el a nunezi populáció egyeditől. Tövisei kicsivel hosszabbak és vöröses árnyalatúak. Testmérete a szokásos 5-6 cm.

Varga Zoltán képe

Huizachetől délre alig 30km-re adódott következő megállónk. A híres-neves Ariocarpus bravoanust kerestük, amit végül ugyan megleltem, de nagyon alacsony egyedszámban, egyetlen kis dombon. A terep egy széles völgy ami két mészkőhegylánc között húzódik. A terep szürke mészköves, morzsalékos, és hordalékos is. 1550 méteren jártunk, lankás terep, kisebb dombocskákkal tarkitva, de időnként széles és mély vízmosások is futottak. A növényzet ritkás, inkább nagyobb kopasz bokrok nőttek elszórva, de persze kisebbek is akadtak, meg Larrea tridentata. Rengeteg éppen akkor virágzó Yucca filifera, igazi erdő messzebbről szemlélve. Kaktuszok közül Opuntia és Cylindropuntia, Mammillaria fajok, Echinocereus pectinatus, Coryphantha, Scerlocactus (Glandulicactus) uncinatus, Echinocactus ingens és Ferocactus pilosus, Echinocereus pentalophus, Neolloydia conoidea nőtt. Agavéból valami széleslevelű és nagy termetű faj tenyészett. Thelocactusok közül a hexaedrophorus faj képviseltette magát, nem volt túl változékony, de sok nőtt belőle. Jól felismerhető egyedekkel. Viszonylag kis testméretű 5-6 centis és rövid, vékony vagy közepesen vastag, világossárga/szürke/halványrózsa tövisű. Színük szürkés-lilás-kék, a növények többsége erősen behúzódott a talajba, egy példány kinyílóban volt, szerintem fehér lehetett. Ha kicsit tágabb környéken nézek szét, akkor egymáshoz közel három Thelocactus faj is él: bicolor, hexaedrophorus és tulensis. Lehet nem véletlen a környéken az érdekes formák megjelenése.

Varga Zoltán képe

A dombról lejőve átmentünk a szemben elterülő lapályos részre. A terep hasonló volt az első huizachei megállóhoz, de kevesebb bozót és fa nőtt. A magasság 1390 méter, a talaj a szokásos agyagos-iszapos. Leírások szerint ez az Ariocarpus kotschoubeyanus típuslelőhelye, végül meg is találtam őket.
Kaktuszok közül itt más fajok nőttek, mint a dombon. Megjelentek a Lophophora williamsiik, Echinocereus pectinatusok, mindkettő nagy egyedszámban. Nőtt még Sclerocactus (Glandulicactus) uncinatus, Echinocereus pentalophus, Coryphantha, Echinocereus cinerascens (tulensis?), Echinocactus horizonthalonius, Ferocactus pilosus - de valami eszméletlen széles tövisű példány, Ferocactus (Hamatocactus) hamatacanthus, Mammillaria fajok. Na és persze Thelocactus bicolor, a Huizache környéki alak, ugyan, az amit Santo Domingo felé láttunk. Azt hiszem kijelenthetem, hogy a környéken ez az alak tenyészik, ami jelentősen eltér az északi populációktól és viszonylag egységes formában van jelen itt. Emlékeim szerint innen délebbre nem láttunk T. bicolort.

Varga Zoltán képe

San Luis Potosí egy érdekes állam, elég sok ritka kaktuszfaj található itt (na nem mintha Mexikó többi része szegényes lenne...), különösen a középső részén. Több napot is eltöltöttünk a környéken Matehualát használva bázisként. Cedraltól kb. 100km-re délre Entronque El Huizache környékére egy bő fél napot szántam, de bőven el lehetett volna napokat is tölteni itt. Több részre is kell bontanom. Első megállónknál már egyből találkoztunk Thelocactus bicolorral. Ez Huizachetől keletre, Santo Domingo irányában volt, Ariocarpus kotschoubeyanust kerestünk, méghozzá a típuslelőhelyet. A terep magas dombok, vagy kisebb hegyek közt elterülő síkság, mely agyagos-iszapos, fás-cserjés, de száraz. Helyenként Yukkákkal, kerítésekkel, egyes parcellákat erősen legeltettek. A tengerszint feletti magasság 1350 méter. Az itt talált T. bicolor nagyobb testű, ritkásabban tövises, határozott bordák, elnyújtott gömb alak, az erős tövisek színében a vörös és fehér dominál. A középtövis erős és közel derékszögben elálló. Valahogy olyan jellegzetesek voltak és eléggé egységesek. Nevezhetnénk Huizache alaknak is.

Rigerszki Zoltán képe

Kedves Balázs!
Én még nem tapasztaltam, hogy a kiállítóink, árusaink magokat is kínálnának ezen a rendezvényen. Azt javaslom, hogy ezt a kiállításon személyesen érdeklődje meg az árusoktól, úgy szinte egészen biztosan lesz, akitől beszerezhet postán vagy személyesen a jövőben.
Üdvözlettel,
Rigerszki Zoltán

Rigerszki Zoltán

Oldalak